2009. december 22., kedd

-az efemnemer protagoreizmus se (sántít)-

Jómapot,
híradásom elsőként következő állomása egy
szívesen látogatott hely teleakusztikai környezetének idebelemutatása.
Ma, amikor a tetőn álltam,
merthogy Vietnamban vannak tetők (ám!),
és nem gondoltam arra, hogy szükségünk lenne egy jobb térképre
az életbennemaradáshoz,
rájöttem, hogy szégyenlősebb vagyok,
mint régebben,
meg még érdekes dolgokra is, amik téged most nem érdekelnek,
kedves olvasó,
és nem tudtam hovaeltenni ez információt,
a zsebem likas, a kedvem jó,
seahova se fér ez,
először sáfárkodni akartam vele,
hogy ha disztribuálom, hátha dezinformálódik,
no nem mintha most különösebb morféja lenne,
aztán eszembe jutott, hogy van egy blog,
ahova beírási jogosultságot kaptam egy gyűrűs személytől,
aki immár mintha aludna, de attól még most errekihasználtam,
az olvasásért cserébe pedig fel tudok ajánlani egy fájlt,
ami most sült a gépzsíroijótechnozeneasztaloshüvelyemben,
és a vessző után kimondott célja,
hogy bemutassa azonnyomban vietnami beülős akusztikai alaptermetét,
amelyben talán a legtöbb idót ütöttük le.
Azért kezdem ezzel a kircsmivel Vietnam akusztikai állapotának bemutatását,
mert hónapokig talányt jelentett,
hogy lehetne akusztikai terminológiával megragadni annak az okát,
hogy ezen a helyen ugyanúgy képtelenség beszélgetni,
ahogy bizonyos embereknek úgy tűnt,
Prótagorász tételeit követve is ellehetetlenül mindenfajta érdemi dialógus.
Szerintem ennél nagyobb a "baj"":"

http://dl.dropbox.com/u/1909568/Bala/vanegyklub_tb_vnhntdhhn_091222-01.mp3

1 megjegyzés: